A nagy kérdés: Jár-e a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) a tetőtér beépítésére?

Sok esetben a tetőtér beépítése, mint megoldás a szülőktől való különköltözésre a legkevésbé tartozik a jó ötletek közé. Véleményem szerint ennek egyik oka, hogy a tényleges különköltözés nem valósul meg, a másik pedig a tetőtérben külön lakással rendelkező ingatlan értékesíthetősége rosszabb lesz, mint a tetőtér beépítettsége nélkül. Az utóbbinak oka pedig egyszerű. Ha teljesen kívülállóként pusztán piaci és nem érzelmi alapon próbál valaki döntést hozni és lakásvásárlóként választania kell egy önálló lakás vásárlása és egy olyan családi ház részének megvásárlása között, ahol előtte egy család élt - csak papíron külön lakásban, - akkor látható, hogy csak jelentős kompromisszumok árán lehet értékesíteni egy ilyen adottságokkal rendelkező két különálló lakrésszel rendelkező családi házat.

De vissza a Családi Otthonteremtési Kedvezményhez. Eddig a sajtóban, a hitelközvetítőknél és még a bankoknál is általánosan elfogadott értelmezése volt a jogszabálynak, hogy a tetőtér beépítésével létrejövő két albetéttel (az alsó és a felső szintet az ingatlan nyilvántartásban két külön lakásként bejegyezve) már minden további nélkül igényelhető a Családi Otthonteremtési Kedvezmény egy családi ház tetőterének oly módú beépítésére, hogy ott egy különálló, külön bejárattal létrejövő új lakás épüljön.

„9. új lakás: a meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével

1. a) az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel (a továbbiakban: lakás), amely elkészültét követően használatbavételi vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány iránti eljárásra köteles, ideértve a tanyán található lakóépületet is, és amely legalább az alábbi feltételeknek megfelel:
2. aa) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel –, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel rendelkezik,
3. ab) közműves villamos energia szolgáltatással rendelkezik,
4. ac) egyedi fűtési móddal rendelkezik,
5. ad) közműves szennyvízelvezetéssel rendelkezik, vagy ha nincs a településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik, és
6. ae) közműves ivóvíz-szolgáltatással rendelkezik, vagy ha a településen (településrészen) nincs közműves vízszolgáltatás, a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van; vagy
7. b) tetőtér beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott lakás akkor, ha a tetőtér beépítés vagy emelet-ráépítés révén legalább két új önálló albetétként nyilvántartott, lépcsőházból vagy szabadlépcsőn megközelíthető, külön bejárattal rendelkező, az a) pont aa)–ae) alpontja szerinti feltételnek megfelelő újabb lakás jön létre.”

Azonban az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016 számú Kormányrendelet értelmezésének egyeztetésekor a jogszabályalkotók tisztázták, hogy a fentiek helyes értelmezése szerint a felső szinten nem egy, hanem két új ingatlannak kell létrejönnie a tetőtér beépítésével, ami a fejlesztőket és az olyan régebben épült társasházakat hozza helyzetbe, ahol a tetőt vagy padlásrészt értékesítve új ingatlanok hozhatóak létre.

Ezzel az információval és ezzel az értelmezési móddal a Családi Otthonteremtési Kedvezményből gyakorlatilag (néhány kivételtől eltekintve) ki is lettek zárva azok, akik a családi házuk tetőterét szerették volna beépíteni úgy, hogy oda a tulajdonos családtagjai költözhessenek.

A tetőtérbeépítésre viszont nem csak ez a jelen pillanatban felkapott, „mainstream” megoldás létezik a Családi Otthonteremtési Kedvezmény keretein belül. A használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016 számú Kormányrendelet még megoldást jelenthet a tetőtér beépítésén gondolkodóknak.

A használt lakás vásárlására vagy bővítésére igénylehető támogatás keretein belül a tetőtér beépíthető. És miért is ne minősülhetne bővítésnek, ha még nem kezdődtek meg a munkálatok (munkálatok megkezdése előtt kell a bővítésre kapható CSOK-ot igényelni) és az alábbiak szerint a jogszabálynak megfelel:

„9. § (1) Lakás bővítésének minősül

1. a) a lakás hasznos alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése érdekében végzett építési tevékenység, ideértve az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtér-beépítést is;
2. b) emelet-ráépítéssel vagy tetőtér-beépítéssel létrehozott lakás akkor, ha az emelet-ráépítés vagy tetőtér-beépítés révén nem jön létre két új, önálló albetétként nyilvántartott lakás.

(2) A meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása nem minősül a lakás bővítésének.

De hogy ne legyen ez sem olyan egyszerű, mint ahogyan látszik. A bővítéssel érintett ingatlanban az igénylőknek legalább 50 %-os tulajdoni hányaddal kell rendelkezniük. Ezen kívül a bővítésről költségvetést kell készíteni, amelyet a támogatást folyósító hitelintézet ellenőriz és fogad el és ebben az esetben a Családi Otthonteremtési Kedvezmény nem haladhatja meg a számlával igazolt bekerülési költség 50 %-át.”

Összességében a Családi Otthonteremtési Kedvezmény újdonságainak bejelentése nagyot szólt 2015 decemberének végén. Azóta - a résztvevők kihagyása és az egyeztetések hiánya miatt - a változtatások, finomítások ellenére vagy hatására még nem lehet kijelenteni, hogy a végleges verzióját láthatjuk. Mindenkinek javasolni tudom, hogy döntéseinek meghozatala előtt nézzen többször is utána a lehetőségeinek a minél zökkenőmentesebb kivitelezés érdekében.

A Hitelszakerto.com teljes tartalma tájékoztató jellegű és nem teljeskörű, szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül pénzügyi szolgáltatás vagy biztosítási termék kiválasztására irányuló, valamint nem minősül jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek).

Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően!

A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárom.